Sajtó

MUZSIKA- 2016 június

"Élvezetes és szuggesztív, koherens műsorú és elgondolkodtató hangverseny volt ez, amely dícsérte a Rádióénekkar élén ambícióval munkálkodó fiatal karigazgató, Pad Zoltán találékonyságát és igényességét, s nem utolsósorban a magabiztosan kivitelezett produkciókkal a kórus jó felkészítéséről, kedvező diszpozíciójáról tanúskodott.

A művek egymás mellé helyezése érdekes kommunikációt teremtett Bartók, Kodály és Ligeti gondolkodásmódja, ötletei, műfajértelmezése és az általuk megidézett hangulatok között. (…) Kodály Székely keservesében a hangzás homogenitása, a hangvétel komolysága, a megszólalás súlya, a szenvedély és a panasz hiteles atmoszférája ragadott meg, Bartók Négy magyar népdalában a négy tétel különböző felrakásmódjaihoz és a változó komplexitásához-hangulatához való rugalmas előadói alkalmazkodás, valamint a műnek a komortól a derűs felé gravitáló dramaturgiáját értő és közvetítő karnagyi koncepció. A Mátrai képekben a tolmácsolás dinamizmusát, a megszólaltatás kontrasztos pergését értékeltem. (…) az pedig ebből a koncertből is nyilvánvalóvá vált (mint ahogy 2014 ősze óta a Rádiókórus legtöbb fellépéséből), hogy Pad Zoltán önálló elképzelésekkel rendelkező, igényes karigazgató."

Csengery Kristóf

(Ligeti, Kodály, Bartók műsor, 2016. április 26. Pesti Vigadó Díszterme)

 

 

MUZSIKA 2016 június

"A Krisztus abszolút főszereplője a kórus: a Magyar Rádió Énekkara Pad Zoltán betanításában telt hangzással, tiszta intonációval, a kórustételek (köztük nem egy a cappella részlet) atmoszféráját-lelkületét hitelesen közvetítve szerepelt."

Csengery Kristóf

(Liszt: Krisztus, Müpa, Budapesti Tavaszi Fesztivál
2016.április 17.)

 

 

"A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Händel Izrael Egyiptomban című, pompás oratóriumát adta elő a Zeneakaémián. A karmester, Pad Zoltán a mű előadásának egyik problémáját, a pompásságot remekül oldotta meg. A darab egy pillanatra sem vált formálisan ünnepélyessé.

(…) Händel ebben a darabjában – igaz, csak mértékkel – inkább a szófestő madrigalizmusokban lelte örömét. Pad Zoltán (szerintem nagyon helyesen) ezt a néhány helyet sem kívánta túldimenzionálni, inkább a zenei anyag tiszta absztrakciójára koncentrált. A szokásosnál élénkebb tempókat vett, a partitúrában olvasható jelöléseket (largo, larghetto, stb.) meggyőzően értelmezte. A Zeneakadémia (amióta felújították) akusztikai értelemben számomra most mutatta a legvonzóbb arcát, s nem mellesleg a Rádiókórus is legjobb korszakát idézte: hallhatóan élvezettel merültek el Händel nagyszerű kórusaiban és kettőskórusaiban, üdén, fiatalos hangon énekeltek, dinamikailag sohasem túlvezérelten, a szólamok közötti arányok valóban plasztikusan érvényesültek. S miközben az ünnepélyes, kenetteljes intonáció csapdáit elkerülték, előadásuk nem nélkülözte a lelkesültséget. (…) Nagyszerű hangulatú koncert volt, értő és figyelmes közönséggel, aki teheti, hallgassa vissza a Bartók Rádió médiatárából. Nem fogja megbánni."

Molnár Szabolcs

(Händel: Izrael Egyiptomban, Zeneakadémia, 2015 február 20.)

http://playliszt.reblog.hu/izrael-a-kiraly-utcaban

 

 

 

„Az utolsó kórusról („Das Lamm, das erwürget ist”) szólva méltatnom kell a Magyar Rádió Énekkarát is (karigazgató: Pad Zoltán), akik különösen itt, de korábban is felemelő élménnyel szolgáltak.”

Csabai Máté

(J. S. Bach: Ich hatte viel Bekümmernis BWV 21, 2015. november 30. Zeneakadémia)

http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5867/konny-obudai-danubia-zenekar

 

 

 

"A 2011-es naptári év derekán, a koncertévad végén bízvást állíthatjuk, hogy (…) az időszak legjelentősebb összteljesítményét minden bizonnyal a Debreceni Kodály Kórus (…) produkálta. Ha csak a városunkban lezajlott fontosabb koncertjeiket vesszük alapul, – a fővárosi, vidéki, külföldi megszólalásaikat nem említjük – akkor is elképesztő mennyiségű és minőségű munka áll mögöttük.

 Vivat, crescat, floreat!

Utólag elmondhatjuk, emberfeletti munkát végeztek karnagyukkal, Pad Zoltánnal együtt. (…) Az egytől-egyig kvalitásos, de stilárisan különböző művek Pad Zoltán keze alatt a legmagasabb nemzetközi színvonalon szólaltak meg. Nemcsak az előadás jelentett nagy erőpróbát a Kodály Kórus énekesei számára, hanem feltételezhetően az előkészítés is tudatos és kemény „edzésterv” alapján történhetett."

(baljos)

https://debrecenzio.wordpress.com/zenekari-koncertek/

 

 

"Szakmai közhelynek számít a kijelentés, miszerint az a cappella (kíséret nélküli) éneklés az énekkarok minőségének a legjobb fokmérője. A népszerűségnek örvendő zenekari, vagy hangszerkíséretes műfajok (oratóriumok, kantáták stb.) mellett egy valamire való kórusnak állandóan csiszolnia kell magát, ápolnia kell a cappella repertoárját. Mivel az utóbbi időkben néhányszor már fakulni látszott a Kodály Kórus jellegzetes hangzáskultúrája, ezért rendkívül üdvös, hogy Pad Zoltán is különös fontosságot tulajdonít az alapos, rendszeres műhelymunkának. (…)

Pad Zoltán bemutatkozása igen jó benyomást tett. Feltételezhető, hogy fiatalabb, mint kórusának bármelyik tagja, mégis képes szuverén vezetőként megnyilvánulni. Karnagyi eszközei kiműveltek, mozdulatai célratörőek és informatívak. Az elhangzott művek dramaturgiáját képes volt meggyőzően felépíteni, s érzelmileg átélhetővé tette a publikum számára. Nyilvánvaló, hogy a kitűnő műsor-összeállítás és a betanítás is az ő személyes érdeme. Dicsérhető, hogy a kisebb-nagyobb szólista feladatokra alkalmas énekeseket választott, akik igen jól teljesítettek a koncert folyamán."

(baljos)

("Pokol és menny", 2010. február 20. Debrecen, Megtestesülés Templom)

https://debrecenzio.wordpress.com/zenekari-koncertek/